Olvasási idő: 2 perc. Egész hétvégén az álláskeresés első lépéseit terveztük a feleségemmel. Januártól egészen idáig csak Java-programozást tanultam itthon, de sajnos ebben a hónapban végleg elfogytak a tartalékaink, így lépnem kellett. A feleségemmel már jó előre kitaláltuk, hogy kiknek küldjük ki az önéletrajzomat. Mára 2 céget választottuk. Persze, hogy ma kezdődött 2021 első és
Olvasási idő: 2 perc. Kedves Olvasóm! Hogy még követhetetlenebb legyen a blogom, a szakmai és félszemélyes anyagok mellett egy új, remélhetőleg ideiglenes rovatot indítok: az álláshajsza címűt. Ennek témája a mostani álláskeresésem története. Nem vagyok már naposcsibe: két-három pukedlit tettem már az álláspiacon eddig is. Dolgoztam eddigi életemben egy országos kulturális cége sajtóreferenseként (ezt tuti,
Olvasási idő: 7 perc. A mostani bejegyzést – bár igyekszem a lehető legnagyobb mértékben függetleníteni a nyelvészeti terminológiától és a tudományos hablatytól – át fogják hatni a lingvisztika szakmai megállapításai és alapvetései. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle nyelvészeti képzettség kellene a szöveg élvezetéhez. Éppen ellenkezőleg! FIGYELEM! Aki középiskolában/általános iskolában ódzkodott a nyelvtantól, itt
Olvasási idő: 2 perc. A mai egészségügyi sétám alkalmával lőttem ezt a képet. Bár maga a videótéka már jó 20 éve csődbe mehetett (én csak körülbelül 10 éve élek itt), de az az igazi napszítta, függöny fedőnevű giccshalom még az ablakban van, az ízlésesen kidekorált, „Videokölcsönző” formájú műanyag iszonyattal. Annyira retro hangulatba kerültem, hogy majdnem
Olvasási idő: 5 perc. Figyelem! Pedagógus voltam és lélekben az is maradok, szóval ez az írás (jó)néhány tanár nézőpontját fogja bemutatni. Valószínűleg a legtöbbjük már nem tanít. Sarkítok, torzítok, ironizálok plíz-plíz ne sértődj meg, tényleg nem neked szól! Pedagógusként/oktatóként dolgoztam az elmúlt évtizedben, szóval akár valamiféle szagértés(!) is kerekedhetne ebből a blogbejegyzésből. Nem fog. Csak
Olvasási idő: 4 perc. Ez a kifejezés is egy szakzsargon, a pszichológiai terminológia része. Ha jól tudom, akkor Susan Forward 1989-ben megjelent „Mérgező szülők” (Toxic parents) című könyvével alkotta meg a fogalmat. A bejegyzés olvasásához egy kis zene: Figyelem, már most, elöljáróban közzétenném, hogy nem vagyok pszichológus, de sajnos saját élményeim vannak a jelenségről, azokat
Olvasási idő: 3 perc. Nem hiszek a divatszavaknak és az éppen trendinek ható irányzatoknak. Éppen emiatt kissé félve definiálom magam multipotenciálisnak. Magát a multipotenciális (angolul „multipotentialite„, de nevezik még „scanner” típusú személyiségnek is) szót egy szakcikkem írására készülve találtam meg, mikor éppen az átolvasandó szakirodalmat állítottam össze 2018-2019 környékén. Éppen a gamification (játékosítás) jelenségéről írtam
Olvasási idő: 4 perc. Amikor elgondolkodtam, hogy miről is kellene blogolnom, valahogyan mindig a múltam jutott az eszembe. Végiggondolva a komputer mellett töltött éveimet, úgy látom, mintha a blogolás és közöttem valami bűnös, testi szenvedély lenne. Mintha folyamatosan cicáznánk egymással, csak valahogyan nem jönne össze a dolog. Napra pontosan 5206 nappal ezelőtt akartam regisztrálni a