admin
2025.04.11.Olvasási idő: 2 perc. Találtam egy irodalmi pályázatot az év elején. Egy vidéki város állt a középpontban – a történeteknek ehhez a helyhez kellett kötődniük, valósan vagy szimbolikusan. Tetszett az irány. Nem volt túl absztrakt, de nem is volt szájbarágós. Elég konkrét ahhoz, hogy inspiráljon, és elég tág ahhoz, hogy ne legyen korlát. Két novellát
- 2025.04.04.
Olvasási idő: 4 perc. belső blogbejegyzés, amit nem küldök el senkinek – magamnak írom, hogy ne veszítsem el önmagam 2025 eleje. A naptár szerint sem telt el sok idő, és mégis, olyan érzésem van, mintha éveket öregedtem volna belül. Nem szakmailag – emberileg.Március környékén még azt hittem, hogy stabil vagyok. Most azt érzem: egy vékony
- 2025.03.04.
Olvasási idő: 3 perc. Volt időm átgondolni az előző kudarcot: de akárhogyan is töröm a fejem, bizony 2/3-ad részt nem rajtam múltak a dolgok. Buktatási körülménynek venni (100%-os írásbeli vizsga mellett), hogy “nem eléggé magabiztos volt“, meg hogy “döbbenten láttuk, hogy nincs ipari tapasztalata” dacára annak, hogy minden specifikus kérdésre megfeleltem példásan úgy, hogy hivatalosan
- 2025.03.01.
Olvasási idő: 9 perc. Vannak vizsgák, amik próbára teszik az embert, és vannak vizsgák, amik egyszerűen csak igazságtalanok. Ez az utóbbi volt. Egy olyan folyamat, ahol nem az volt a kérdés, hogy sikerül-e, hanem hogy mikor és hogyan buktatnak meg úgy, hogy ne legyen esélyem kikerülni belőle. Hosszas, két és fél hónapnyi vajúdás után tegnap
- 2025.02.03.
Olvasási idő: 2 perc. Az elmúlt hét több szempontból is rákényszerített, hogy újragondoljam a karrieremet. Egy csütörtök esti e-mail volt az első láncszem: egy üzenet, amelyben egyértelműen engem tettek felelőssé egy technikai döntésért. Azonnal válaszoltam, igyekeztem tisztázni a helyzetet, de a lényeget nem változtatta meg: nálunk az is egyéni hekkelésnek számít, ami máshol iparági sztenderd.
- 2025.01.30.
Olvasási idő: 4 perc. A felelősség ára – amikor a távozók nyomában csak a káosz marad Technikailag ma volt a közvetlen kollégám utolsó napja a cégnél. Két exitinterjúja volt, az egyiken a HR-es leányka finoman közölte vele, hogy hazugság lenne azt állítani, hogy a cég harmadszorra is visszavárná. A másik, talán a jelen bejegyzés szempontjából
- 2025.01.19.
Olvasási idő: 3 perc. Boldog újévet kívánok a Nyájas Olvasóknak 2025 első bejegyzésében! Tavaly óta tényleg igyekeztem a személyes jeremiádák számát minimálisra csökkenteni, de idén valahogy úgy érzem, mintha hátrafelé ültem volna a 2025-ös évre. A közvetlen kollégám két hét alatt összekapart magának egy új állást. Nemcsak hogy kevesebbet fizet, de az értelem szikráját is
- 2024.12.25.
Olvasási idő: 11 perc. Több mint négy éve húzódik ennek a második résznek a megírása, és a körülöttem zajló események továbbra sem könnyítették meg a dolgomat. Egyik kedves, értő olvasó e-mailben jelezte, hogy szívesen olvasná az Érkezés film nyelvészeti célú értelmezésének folytatását, amelyet még évekkel ezelőtt, az első bejegyzések között kezdtem el írni. Nem is
- 2024.11.15.
Olvasási idő: 3 perc. Jelen esszé bő vázlata egy 2007-es jegyzetfüzetemben várta sorsát. Mivel nem fejeztem be, publikálás előtt ezt meg kellett tennem. Csak újraolvasás után vettem észre, hogy mennyire aktuális a lassan 20 éve papírra vetett gondolatfolyamom, így talán az Kedves Olvasóim is hasznát vehetik – ha mást nem, legalább gondolatébresztőnek. A 21. század
Read More101 - 2024.10.26.
Olvasási idő: 4 perc. Nem újdonság, amit itt írni fogok. Szeretett tanárnőm, kezdő írói szárnypróbálgatásaim előtt, közben (még 2007-ben) jó előre figyelmeztetett, hogy “XY vidéki városban esélytelen megjelenni, mert nyugdíjas-irodalom” van. Akkor még nem értettem, hogy ezt nem degradációképpen mondta, hanem ténymegállapítás gyanánt. Csak, mert ez a ténykérdés. Na jó, nem ilyen egyszerű: a szépkorúak
Read More139
