Elöljáróban szögezném le, hogy nem szeretem a flame war-t és a flaming-et, de óhatatlan, hogy az ember belefusson szakmai vitákba, ha fórumokat böngész. Jelenleg cinikus időszakomban vagyok és talán manapság ért bennem össze az az élményhalmaz tapasztalattá, mely lassan egy éve érlelődik bennem. Csak emiatt nem írtam volna bejegyzést, de az informatikai mentorság probléma engem is érint, mint junior programozót – így gondoltam, hogy kifejteném a véleményemet. Úgy vagyok vele, hogy csak belecsöppent ez a téma is a blogomba, “mint Pilátus a krédóba“. A mentorság és a szoftverfejlesztés kapcsolatáról írnék néhány gondolatot. A kérdés mindkét részéről érintve vagyok: egyrészt, mint …
Már szavaim sincsenek arra az avícsire, amiben vagyok. Ezen a héten a körülmények miatt kudarcot vallottam sztoikusként és a heti viselkedésemmel a teljes antitézisét gyártottam le a sztoikus filozófiának. Már csak a totális és tökéletes ellentétével, a következő videóval tudom kifejezni, hogy mennyire elegem van… (Plusz pont a megfejtőnek, aki megmondja, hogy melyik ikonikus filmhez kötődik az alábbi zene és klip.) Annyira szürreálisan lett szar minden egy pillanat alatt, mintha maga Örkény mester írta volna: esküszöm, hogy ma már csak az őrnagyot várom, hogy egész este dobozoljon velünk (legalább addig valaki vigyázna a gyerekre). Előtte derült ki, hogy a tavaly …
Fantasztikus távolságba kerültünk attól, hogy én valami értékelhető (azaz “nem személyes nyavalygás”) témájú tartalmat alkossak még egy darabig. Nemere István Peter M. Lenkov és pajtásai “A Pusztító” című opuszukból vett idézettel vezetem be az ehetit. Alant a fantasztikus magyar szinkron kiemelt szövegrésze: Bevallom, nem olyan lelkesedéssel vágtam bele az ismételt álláskeresésbe, mint márciusban. Akkor még vitt a svung és a tetterő. Manapság meg már örülök, ha pozitívabb hangulatban feküdhetek le, mint ahogyan felébredek. Scheiße! (Csak hogy ebben a bejegyzésben is szerepeljen a tisztességes mennyiségű szarozás. Elvégre magyartanár voltam egykor, ehhez mérten kell viselkednem is.) Esküszöm, hogy maguktól ugranak be ezek a …
Álláshajsza 6. – “So chained and frustrated/It’s all so complicated”
By
Admin
on
2021. július 2., péntek
Update: Sohasem voltam front-endes csávó, magyarul fejlesztőként nem érdekelt, hogy hogyan néz ki a webes oldal, ha a back-end remekül tette a dolgát. Viszont tűrhetetlen volt, hogy a Google Site Kit folyamatosan lepontozta az oldalt a lassúsága miatt és másodpercekbe telt a betöltés. Így a blog egy fizetős sablonra váltott, mely már elvileg elég gyors és elég “profi” kinézetű. Mivel a színekhez és dizánjhoz abszolút nem is akarok érteni, így maradtam az örök klasszikus fekete-fehér vonalon. Megnöveltem a betűméretet és meg is változtattam, mert nekem a fejlesztéshez és blogíráshoz használt ultrawide monitoron így jobbnak tűnt a layout. Ha valami az …
Egy szoftverfejlesztő krónikája 4. – Az utolsó nap (Tasziló skatulyájában)
By
Admin
on
2021. június 21., hétfő
És itt – szokásostól eltérően – a bejegyzés tartalmához illő zeneszám. Kifejezetten tetszik a “naked as the eyes of a clown” hasonlat benne. 😀 Kérem szépen, ma felmondtam a próbaidőm vége felé járva. Mérnök úr, a kommentszekció oszlopos és ez idáig egyetlen tagja már jó előre megmondta, hogy ezt kellene tennem és végre beláttam, hogy totálisan igaza van. A feleségem hasonlóképpen vélekedett. Eddig szándékosan nem beszéltem a munkámról az elmúlt 2 hét során. Idegesített, frusztrált, felcseszte az agyamat, már minden egyes pillanatomban a munkámmal foglalkoztam, még álmomban is programoztam. Én persze nagyon jól tudtam, hogy úgy lenne helyes, ha felmondanék, …