munka
2025.04.04.Olvasási idő: 4 perc. belső blogbejegyzés, amit nem küldök el senkinek – magamnak írom, hogy ne veszítsem el önmagam 2025 eleje. A naptár szerint sem telt el sok idő, és mégis, olyan érzésem van, mintha éveket öregedtem volna belül. Nem szakmailag – emberileg.Március környékén még azt hittem, hogy stabil vagyok. Most azt érzem: egy vékony
- 2025.03.04.
Olvasási idő: 3 perc. Volt időm átgondolni az előző kudarcot: de akárhogyan is töröm a fejem, bizony 2/3-ad részt nem rajtam múltak a dolgok. Buktatási körülménynek venni (100%-os írásbeli vizsga mellett), hogy “nem eléggé magabiztos volt“, meg hogy “döbbenten láttuk, hogy nincs ipari tapasztalata” dacára annak, hogy minden specifikus kérdésre megfeleltem példásan úgy, hogy hivatalosan
- 2025.02.03.
Olvasási idő: 2 perc. Az elmúlt hét több szempontból is rákényszerített, hogy újragondoljam a karrieremet. Egy csütörtök esti e-mail volt az első láncszem: egy üzenet, amelyben egyértelműen engem tettek felelőssé egy technikai döntésért. Azonnal válaszoltam, igyekeztem tisztázni a helyzetet, de a lényeget nem változtatta meg: nálunk az is egyéni hekkelésnek számít, ami máshol iparági sztenderd.
- 2025.01.30.
Olvasási idő: 4 perc. A felelősség ára – amikor a távozók nyomában csak a káosz marad Technikailag ma volt a közvetlen kollégám utolsó napja a cégnél. Két exitinterjúja volt, az egyiken a HR-es leányka finoman közölte vele, hogy hazugság lenne azt állítani, hogy a cég harmadszorra is visszavárná. A másik, talán a jelen bejegyzés szempontjából
- 2025.01.19.
Olvasási idő: 3 perc. Boldog újévet kívánok a Nyájas Olvasóknak 2025 első bejegyzésében! Tavaly óta tényleg igyekeztem a személyes jeremiádák számát minimálisra csökkenteni, de idén valahogy úgy érzem, mintha hátrafelé ültem volna a 2025-ös évre. A közvetlen kollégám két hét alatt összekapart magának egy új állást. Nemcsak hogy kevesebbet fizet, de az értelem szikráját is
- 2024.10.26.
Olvasási idő: 4 perc. Nem újdonság, amit itt írni fogok. Szeretett tanárnőm, kezdő írói szárnypróbálgatásaim előtt, közben (még 2007-ben) jó előre figyelmeztetett, hogy “XY vidéki városban esélytelen megjelenni, mert nyugdíjas-irodalom” van. Akkor még nem értettem, hogy ezt nem degradációképpen mondta, hanem ténymegállapítás gyanánt. Csak, mert ez a ténykérdés. Na jó, nem ilyen egyszerű: a szépkorúak
Read More139 - 2024.04.07.
Olvasási idő: 4 perc. Szóval vége. Ennyi volt. A próbaidő már a múlté. Dicstelenül hullt el a próbaidőszak itt is: de nem csavarok nélkül. Kezdem az elején. Még a húsvéti ünnepek előtt kaptam egy meghívót – vagyis a főnököm már jelezte, hogy szívesen hallaná a véleményünket, ami később kiderült, hogy ez a cégpolitika része –,
Read More191 - 2024.02.22.
Olvasási idő: 6 perc. Üdvözlök mindenkit a digitális világ e távoli zugából, ahol a kód sorai között nem csak algoritmusok, hanem érzelmek is rejtőznek. Igaz ugyan, hogy már lassan egy hónapja nem jelentkeztem, de a napok olyan irgalmatlan egyhangossággal jelentkeztek, mint egy rendezett tömb. Blogbejegyzést írni ebben a multikörnyezetben pedig annyira esélyes, mint egy oroszrulett
Read More200 - 2024.01.31.
Olvasási idő: 2 perc. Szóval megbeszélek. Megint. Egy olyan rendszerről, amelyet nem ismerek, egy olyan csapattal, amelybe most kerültem be. Rettenetes érzés. Túlvagyok 2 óra Redditen, átnéztem a Facebookomat és elolvastam azokat a leveket, amelyet “FYI” megjelöléssel kaptam – mindet. És még mindig beszélgetünk. “– Hát a pálpusztai kisjézus tegye már belétek a boldogságot, hagyjátok
Read More201 - 2024.01.27.
Olvasási idő: 4 perc. Az elmúlt 3 hétben túlélni igyekeztem. No, bevallom, hogy ez kissé drasztikus megfogalmazás… Valójában csak basztam a rezet és igyekeztem megtanulni a céges kutyafittyet. Az első két héten még belépni sem tudtam szinte egyetlen rendszerbe, de erről már írtam valamelyest. Végül majdnem 3 hét után, e hét szerdáján (január 24-én) megkaptam
Read More197
