mindennapok
2025.05.10.Olvasási idő: 7 perc. Az előző bekezdésemben írtam a code review konfliktusomról: Egy egyszerű merge request, egy ártatlannak tűnő logikai javítás, amit hosszú órákon át küzdöttem ki magamból – egy valós szabályra, egy dokumentált üzleti követelményre, amit meg is indokoltam, le is teszteltem. És jött a német kolléga. Hangos volt. Elutasító. Nem kérdezett vissza –
- 2025.04.04.
Olvasási idő: 4 perc. belső blogbejegyzés, amit nem küldök el senkinek – magamnak írom, hogy ne veszítsem el önmagam 2025 eleje. A naptár szerint sem telt el sok idő, és mégis, olyan érzésem van, mintha éveket öregedtem volna belül. Nem szakmailag – emberileg.Március környékén még azt hittem, hogy stabil vagyok. Most azt érzem: egy vékony
- 2025.03.04.
Olvasási idő: 3 perc. Volt időm átgondolni az előző kudarcot: de akárhogyan is töröm a fejem, bizony 2/3-ad részt nem rajtam múltak a dolgok. Buktatási körülménynek venni (100%-os írásbeli vizsga mellett), hogy “nem eléggé magabiztos volt“, meg hogy “döbbenten láttuk, hogy nincs ipari tapasztalata” dacára annak, hogy minden specifikus kérdésre megfeleltem példásan úgy, hogy hivatalosan
- 2025.02.03.
Olvasási idő: 2 perc. Az elmúlt hét több szempontból is rákényszerített, hogy újragondoljam a karrieremet. Egy csütörtök esti e-mail volt az első láncszem: egy üzenet, amelyben egyértelműen engem tettek felelőssé egy technikai döntésért. Azonnal válaszoltam, igyekeztem tisztázni a helyzetet, de a lényeget nem változtatta meg: nálunk az is egyéni hekkelésnek számít, ami máshol iparági sztenderd.
- 2025.01.19.
Olvasási idő: 3 perc. Boldog újévet kívánok a Nyájas Olvasóknak 2025 első bejegyzésében! Tavaly óta tényleg igyekeztem a személyes jeremiádák számát minimálisra csökkenteni, de idén valahogy úgy érzem, mintha hátrafelé ültem volna a 2025-ös évre. A közvetlen kollégám két hét alatt összekapart magának egy új állást. Nemcsak hogy kevesebbet fizet, de az értelem szikráját is
- 2024.10.26.
Olvasási idő: 4 perc. Nem újdonság, amit itt írni fogok. Szeretett tanárnőm, kezdő írói szárnypróbálgatásaim előtt, közben (még 2007-ben) jó előre figyelmeztetett, hogy “XY vidéki városban esélytelen megjelenni, mert nyugdíjas-irodalom” van. Akkor még nem értettem, hogy ezt nem degradációképpen mondta, hanem ténymegállapítás gyanánt. Csak, mert ez a ténykérdés. Na jó, nem ilyen egyszerű: a szépkorúak
Read More143 - 2024.10.17.
Olvasási idő: 4 perc. Tegnap újabb szívszorító hírt kaptam: egy motoros vesztette életét a 21-es főúton, nem messze attól a helytől, ahol éveken át éltem. Ez már a harmadik ember a faluból, akit közlekedési baleset ragadott el. Három különböző élet, három egyedi sors, de mind ugyanarra a végzetre jutott: a sebesség vált az életük végpontjává.
Read More133 - 2024.09.27.
Olvasási idő: 5 perc. Van egy ötéves fiam. Egy kis őrült, tele élettel és lendülettel. Ha nem lenne, most talán nem is érteném, mennyire kegyetlen tud lenni a sors és milyen őszinte humorral szúr oda, ha éppen arra van kedve. Két éve próbálunk neki testvért adni, a feleségemmel minden megteszünk, amit csak lehet. A női
Read More137 - 2024.07.04.
Olvasási idő: 15 perc. Szóval eljött ez az idő is: igyekszem minden évben megjutalmazni magunkat egy olcsóbb, külföldi társasutazással – s ezzel magamat is biztatom, hogy ismét meg tudtam teremteni az árát programozóként (tanárként eltöltött 10 évemben gyakorlatilag nem voltunk nyaralni – nem telt rá). Talán idén éreztem először, hogy ez mennyi irigységet váltott ki
Read More157 - 2024.04.07.
Olvasási idő: 4 perc. Szóval vége. Ennyi volt. A próbaidő már a múlté. Dicstelenül hullt el a próbaidőszak itt is: de nem csavarok nélkül. Kezdem az elején. Még a húsvéti ünnepek előtt kaptam egy meghívót – vagyis a főnököm már jelezte, hogy szívesen hallaná a véleményünket, ami később kiderült, hogy ez a cégpolitika része –,
Read More195
