Álláshajsza 6. – “So chained and frustrated/It’s all so complicated”

Update: Sohasem voltam front-endes csávó, magyarul fejlesztőként nem érdekelt, hogy hogyan néz ki a webes oldal, ha a back-end remekül tette a dolgát. Viszont tűrhetetlen volt, hogy a Google Site Kit folyamatosan lepontozta az oldalt a lassúsága miatt és másodpercekbe telt a betöltés. Így a blog egy fizetős sablonra váltott, mely már elvileg elég gyors és elég “profi” kinézetű. Mivel a színekhez és dizánjhoz abszolút nem is akarok érteni, így maradtam az örök klasszikus fekete-fehér vonalon. Megnöveltem a betűméretet és meg is változtattam, mert nekem a fejlesztéshez és blogíráshoz használt ultrawide monitoron így jobbnak tűnt a layout. Ha valami az …

Egy szoftverfejlesztő krónikája 4. – Az utolsó nap (Tasziló skatulyájában)

És itt – szokásostól eltérően – a bejegyzés tartalmához illő zeneszám. Kifejezetten tetszik a “naked as the eyes of a clown” hasonlat benne. 😀 Kérem szépen, ma felmondtam a próbaidőm vége felé járva. Mérnök úr, a kommentszekció oszlopos és ez idáig egyetlen tagja már jó előre megmondta, hogy ezt kellene tennem és végre beláttam, hogy totálisan igaza van. A feleségem hasonlóképpen vélekedett. Eddig szándékosan nem beszéltem a munkámról az elmúlt 2 hét során. Idegesített, frusztrált, felcseszte az agyamat, már minden egyes pillanatomban a munkámmal foglalkoztam, még álmomban is programoztam. Én persze nagyon jól tudtam, hogy úgy lenne helyes, ha felmondanék, …

Személyes ismertető 1. – (William B. Irvine – Útmutató a jó élethez – A sztoikus öröm ókori művészete)

Mindig is imádtam hangoskönyveket hallgatni: egyrészt (mivel elég rossz a szemem) megkímél a folyamatos könnycsorgástól és csillagvillogástól, másrészt pedig imádom a férfias, rekedt hangú szinkronszínészek vagy lágyhangú szinkronszínésznők hangját hallgatni, amivel adnak még egy élvezeti réteget egy amúgy is remek könyvhöz. Mióta megjelent a Voiz nevű applikáció, csak azt hallgatom, miközben utazok bárhova. Naponta körülbelül 45-50 percet töltök az olvasás tisztán esztétikai élményével. Ez és a blogírás az egyetlen hobbim mostanában. A mai bejegyzésem témája egy most hallgatott könyv ismertetése lenne. William B. Irvine – Útmutató a jó élethez (A sztoikus öröm ókori művészete) című könyvet körülbelül két hete kezdtem …

Mennyire lehet programozóvá válni 250 nap alatt? – Esszé a 8 hónapnyi, intenzív programozástanulásom eredményeiről

Éppen ma döntöttem úgy, hogy a holnap lejáró, online programozástanfolyam következő havi díját nem fizetem be. Tegnap egy kissé érzelmesebb levélben elbúcsúztam a tanáromtól, ő pedig hasonló modorban válaszolt: ezzel gyakorlatilag a fizetett konzultációknak vége szakadt. Szokásom, hogy minden életszakasz lezárása után leülök és átgondolom, hogy milyen eredményeket értem el és milyen nehézségekkel szembesültem. Kezdem az elejétől. 2019 szeptemberében döntöttem el, hogy hivatást váltok és elkezdtem egy OKJ-s szoftverfejlesztő tanfolyamot, melyet munka mellett, hétvégi konzultációkkal is el lehetett végezni. A tanfolyam vége 2020 decemberében volt, így nem siettem a tanulással. Az oktatás színvonala – manapság már látom – gyalázatos volt: …

Hogyan tanultam angolul? – avagy a nyelvtanulás nem hivatalos útjai az 1990-es években

Pont a melóhelyen derült ki számomra (igen, még megvan az állásom, de most nem erről szeretnék beszélni – Admin), hogy kéttucatnyi fiatal, életerős, műszaki végzettségű férfi és nő között senki sem beszél olyan szinten angolul, hogy megértesse magát, vagy csupán csak el tudjon olvasni egy közepestől nehezebb szakszöveget. Senki, csupán szerénységem. 🙂 Taszilót ez a képességem kifejezetten idegesíti. Nem akarok flexelni a tudásommal, mivel én sem születtem angol anyanyelvű szülők és rokonok közé. Egészen pontosan, a családomban (az unokatestvéremet leszámítva) senki sem beszél idegen nyelven. Jómagam éveket töltöttem az angol nyelv tanulásával, ennek köszönhetően több angol nyelvű szakcikket írtam, számos …