Elöljáróban szögezném le, hogy nem szeretem a flame war-t és a flaming-et, de óhatatlan, hogy az ember belefusson szakmai vitákba, ha fórumokat böngész. Jelenleg cinikus időszakomban vagyok és talán manapság ért bennem össze az az élményhalmaz tapasztalattá, mely lassan egy éve érlelődik bennem. Csak emiatt nem írtam volna bejegyzést, de az informatikai mentorság probléma engem is érint, mint junior programozót – így gondoltam, hogy kifejteném a véleményemet. Úgy vagyok vele, hogy csak belecsöppent ez a téma is a blogomba, “mint Pilátus a krédóba“. A mentorság és a szoftverfejlesztés kapcsolatáról írnék néhány gondolatot. A kérdés mindkét részéről érintve vagyok: egyrészt, mint …
Bár tombol a meleg és az év ezen szakaszában az álláshajszám a lehető legalkalmatlanabb időben indult el. Bizony, nincs könnyű dolga az ember fiának, ha az uborkaszezon kellős közepén keres állást. Annyira meleg van és nekem annyira nincs kedvem és energiám bejegyzést írni, mint Repülős Gizinek visszazárni a nyitott ajtót. A héten már 2 bejegyzésvázlatot és egy korábbi vázlat kibővítését kezdtem el, de egyszerűen hol a gyerek van megőrülve, hol az állásinterjúk okozta idegesség akadályozza meg az értékelhető sorok legépelését. Hol pedig egyszerűen olyan életteli vagyok, mint egy ritkán nyírt, Brazíliából importált afgán agár nyári kánikulában. A hét – a …
Mivel úgy vettem észre, hogy a heti egy poszt túlságosan sűrű leírását adja a látszólag “eseménytelen eseményeknek”, így a saját dolgomat megkönnyítve igyekszem a hétvégén történteket külön részbe sorolni. Az oldallal kapcsolatos információ, hogy létrehoztam – mostani intencióm szerint kísérleti jelleggel – egy Facebook-oldalt is a blognak, hátha idetalál még egy-két jószándékú pajtás. Mivel nekem kifejezetten unalmas volt megírni a bejegyzések utáni posztot Twitterre, így erre is kerestem egy megoldást egy WordPress-plugin, a Blog2Social személyében. Még nem tudok nyilatkozni a hatékonyságáról. A hétvégén, pontosabban szombat reggel beküldtem a TúlzóElvárású Kft. számára a félkész programot, sajnos a front-enddel nem boldogultam. Tudom, …
Már szavaim sincsenek arra az avícsire, amiben vagyok. Ezen a héten a körülmények miatt kudarcot vallottam sztoikusként és a heti viselkedésemmel a teljes antitézisét gyártottam le a sztoikus filozófiának. Már csak a totális és tökéletes ellentétével, a következő videóval tudom kifejezni, hogy mennyire elegem van… (Plusz pont a megfejtőnek, aki megmondja, hogy melyik ikonikus filmhez kötődik az alábbi zene és klip.) Annyira szürreálisan lett szar minden egy pillanat alatt, mintha maga Örkény mester írta volna: esküszöm, hogy ma már csak az őrnagyot várom, hogy egész este dobozoljon velünk (legalább addig valaki vigyázna a gyerekre). Előtte derült ki, hogy a tavaly …
Fantasztikus távolságba kerültünk attól, hogy én valami értékelhető (azaz “nem személyes nyavalygás”) témájú tartalmat alkossak még egy darabig. Nemere István Peter M. Lenkov és pajtásai “A Pusztító” című opuszukból vett idézettel vezetem be az ehetit. Alant a fantasztikus magyar szinkron kiemelt szövegrésze: Bevallom, nem olyan lelkesedéssel vágtam bele az ismételt álláskeresésbe, mint márciusban. Akkor még vitt a svung és a tetterő. Manapság meg már örülök, ha pozitívabb hangulatban feküdhetek le, mint ahogyan felébredek. Scheiße! (Csak hogy ebben a bejegyzésben is szerepeljen a tisztességes mennyiségű szarozás. Elvégre magyartanár voltam egykor, ehhez mérten kell viselkednem is.) Esküszöm, hogy maguktól ugranak be ezek a …