Olvasási idő: 4 perc. Éppen azon gondolkozom nagyon erősen, hogy továbblépek a mostani cégemtől. Mindjárt kifejtem, hogy miért. Sajnos nem az első eset az életemben, amikor a céges kultúra hiánya miatt kell továbblépnem, de most először bánom, hogy eddig fajultak a dolgok. Első esetben – ahogy már néhány bejegyzéssel ezelőtt írtam róla – egy országos,
Olvasási idő: 5 perc. Megint egy olyan téma, ami személyes érintettségből született meg, de a jelenséget már több hónapja figyelem megdöbbenve. A vacak hét után ma szinte arcul csapott az emberek rosszindulata, bunkósága. Mindenki feszült és rosszindulatú. Mindehol Covid, oltás és oltásellenesség. Annyira unom már… Az alapprobléma: Programozást kellene tanulnom a fentebb említett okok miatt,
Olvasási idő: 2 perc. Nem szeretném “kedves naplóm”-szerűvé tenni a blogot, sokkal inkább a fejemben levő több tízezer kérdésre adandó milliárdnyi választ szeretném leírni bejegyzésenként. De hát az élet történik. “Jobb inkább a tűzben égni, mint ázni a húgyban” – csak hogy egy klasszikust idézzek. 2021. április 7-től dolgozom junior szoftverfejlesztőként, természetesen “null kilométeres” vagyok.
Olvasási idő: 4 perc. Éppen ma jött meg a digitális formában írt munkaszerződésem, így talán néhány tippet és trükköt, mint az elmúlt 10 év legzivatarosabb időszakában állást talált álláskereső, megosztanék Veled, Kedves Olvasó. 1. Vezess álláskeresési naplót! Kinek? Mikor? Milyen pozícióra? Milyen címre? Mikorra ígérték a választ? JobAngel blogján olvastam a technikáról, s már pár
Olvasási idő: 2 perc. Őszintén bevallom, hogy mostanra már több pozitív hírrel szerettem volna szolgálni az álláskereséssel kapcsolatban, de sajnos az álláshajsza a COVID indukálta lezárásban sokkalta nehezebb, mint hittem. Mivel a múlt héten is “lezárás” volt, így alig történt valami a legutóbbi bejegyzésem óta. Az a cég, amelyik esélyes volt és felajánlott egy online
Olvasási idő: 7 perc. Talán a legnehezebb dolog, hogy pozitív legyek ezekben az időkben - természetesen csak lelki értelemben, járványtani szempontból könnyű összeszedni a pozitivitást. Néhány gondolat, emlékfoszlány a valamikori lelkiállapotomat demonstrálandó: Ahogy a kádban ültem fél órával ezelőtt, azon gondolkodtam, hogy mennyi mindent megéltem már, de még csak hasonló dolog sem történt velem, mint
Olvasási idő: < 1 perc. Fantasztikusan kreatív vagyok ezekkel a filmcímekkel. Tegnap semmi sem jött össze: a gyerek hajnali 2.20-kor költött, majd hörögve sírt egész nap (komolyan, mint egy feltörekőben levő metálénekes), a Java gyakorlófeladataim 70-75%-nál megragadtak (a kiértékelő 80%-tól enged át bájdövéj). Valami ilyesmi volt a helyzet (nincs kutyám, egyébként 🙂 ) : Watch
Olvasási idő: 2 perc. Egész hétvégén az álláskeresés első lépéseit terveztük a feleségemmel. Januártól egészen idáig csak Java-programozást tanultam itthon, de sajnos ebben a hónapban végleg elfogytak a tartalékaink, így lépnem kellett. A feleségemmel már jó előre kitaláltuk, hogy kiknek küldjük ki az önéletrajzomat. Mára 2 céget választottuk. Persze, hogy ma kezdődött 2021 első és
Olvasási idő: 2 perc. A mai egészségügyi sétám alkalmával lőttem ezt a képet. Bár maga a videótéka már jó 20 éve csődbe mehetett (én csak körülbelül 10 éve élek itt), de az az igazi napszítta, függöny fedőnevű giccshalom még az ablakban van, az ízlésesen kidekorált, “Videokölcsönző” formájú műanyag iszonyattal. Annyira retro hangulatba kerültem, hogy majdnem
Olvasási idő: 3 perc. Nem hiszek a divatszavaknak és az éppen trendinek ható irányzatoknak. Éppen emiatt kissé félve definiálom magam multipotenciálisnak. Magát a multipotenciális (angolul “multipotentialite“, de nevezik még “scanner” típusú személyiségnek is) szót egy szakcikkem írására készülve találtam meg, mikor éppen az átolvasandó szakirodalmat állítottam össze 2018-2019 környékén. Éppen a gamification (játékosítás) jelenségéről írtam