személyes
2023.07.23.
Szóval megint alibibejegyzéssel próbálom enyhíteni a blogon, elemi erővel feltörő kommentáradatot (0 db), melynek témája: “hová tűntél?” Jelentem, éppen túldolgoztatnak. Történt éppen egy hete, hogy kedvenc kisfőnököm és a nagyfőnök, valamint a legtöbb fejlesztő éppen nyaralni mentek. A főnökség esetében ez az időszak 2 hét volt. Igen ám, de nehogy az a maréknyi fejlesztő (3 fő
- 2023.07.06.
Szóval ez a 101. bejegyzésem, amit a blogomon olvashatsz, Nyájas Olvasóm. (A pontosság kedvéért megemlítem, hogy összesen 120 bejegyzés van az adatbázisba mentve, ebből 19 vázlatban várja, hogy befejezzem végre…) Mivel mindig adok az extravaganciára, pontosan ezért nem a 100. bejegyzésemet ünnepeltem meg, hanem a rákövetkezőt. Ideje is volt, hiszen elszalasztottam a blog első és
- 2023.06.26.
Kérem a kommentelőket, hagyjuk most Moldova György politikai meggyőződésének tárgyalását, illetve Kádár Jánossal kapcsolatos véleményét. Nem ennek van itt a helye. Utálok megemlékezéseket írni, főleg olyan emberét, aki – számára öntudatlanul – végigkísérte az életemet. Irodalmi példaképem, Moldova György 2022. június 4-én halt meg, 88 éves korában. Szégyen, hogy már egy éve nem tudtam időt
- 2023.06.25.
Mint a rossz vicc mondja: írtam IQ-tesztet, de szerencsére negatív lett. 😀 Szóval: a rövid történet – hosszan, ahogyan – Nyájas Olvasó – azt nálam már megszokhattad. Még 2022. ápr. 19-én, egy keddi napon, pontosan 15:30-kor iratkoztam fel a Mensa HungarIQa tesztértesítőjére, mert úgy éreztem, hogy szeretnék ennek az elitszervezetnek a tagja lenni. Még a
Read More
355 - 2023.06.17.
Szóval bevallom, hogy csak az alkalomra vártam, hogy valamiféle, nem a programozásról szóló írást elkövethessek. Ez hosszú lesz, megint szigorúan önvallomás jellegű. Talán pár embernek, akik nem rettennek el a fekete betűdzsungeltól, érdekes lehet. Olvastam egy remek cikket, melyben 3 tanárt (nőket – ez valamiféle nemi összetételt súghat a tanár szakmáról) mutattak be, s megkérdezték
- 2023.06.12.
Szóval éppen szörföztem a weben és unatkoztam. Mióta először állást kerestem, 2013-ban random időpontokban rákerestem a Fejvadászra, arra csokornyakkendős, nagyon elegáns, de közben nyegle férfira, akinek éles nyelve azonnal levett mindenkit a lábáról. Legutoljára 2020-ban kerestem a cikkeit és a nyilatkozatait, de akkor halálos csend volt. – A Covid… biztosan a Covid. – legyintettem. Éppen
Read More141 - 2023.03.12.
Nem tudom, hogy a Nyájas Olvasó emlékszik-e még a díjátadó-sagára, még tavalyról (2022-ről, hogy pontosabb legyek). A trilógia első két részét itt és itt elolvashatod. Csak most, hogy volt pár órányi énidőm jutott eszembe, hogy én bizony adós vagyok az eredmény leírásával. Persze ne számítson senki sem happy endre: a nyertes elnyerte méltó büntetését. Nem
- 2023.01.16.
Te mit tennél, ha a szüleid, leginkább édesanyád, aki egész életében biztonsági játékos volt, totálisan nem értené meg a mostani helyzetet: Van állásod. Véglegesítve vagy. Képes vagy elvégezni a melódat. A kollégák legtöbbje elfogad/tolerál. A főnököd normális, sőt emberséges veled. Mégis mennél. Nem nagy logikai következtetés, ha a fenti premisszumok mellé odaírok még két negatívat
- 2022.12.09.
Nagy szerettem Marcus Aurelius Elmélkedések című művét (egyébként most már itt ingyenesen elérhető, anno, mikor 2012 körül elolvastam még nem volt digitális formája). Tényleg hipnotikus hatással volt rám, ettől jobban csak Hermann Hesse – Sziddhárta című regénye tudott magával ragadni. Emlékszem, hogy hol fogtam neki a Tettye IC-n (valahol Bükkösd és Abaliget között kezdtem neki)
- 2022.10.20.
Szóval két nappal ezelőtt, közel a 16 órási hazainduláshoz, a főnököm hangosan elkezdte felolvasni a “Megkóstoltuk a vaginaízű csipszet, hatalmas csalódás ért minket” című cikket. Az írás eléggé sikamlósra sikeredett: bár mind én, mind a férfi teszterek is elismerik, valójában nem szoktunk figyelni a vagina ízére, mert “mással” vagyunk elfoglalva. Nagyon röhögtünk mindannyian. Mindez persze
