Amit egy tisztességes blogban hiányolni szoktál, az itt van.

Admin

Legutóbbi hozzászólások

  1. Köszönöm szépen a biztatásodat. Azért gyere vissza légyszi időnként olvasgatni, ha időd és kedved engedi. A blogolást semmiképpen sem hagyom…

  2. Örülök hogy így alakult. Itt legalább nincsen nagyúr. Közben van egy sejtésem hogy ki lehet ő valójában, de mindegy. Sok…

  3. Szia Mérnök! Egy dél-magyarországi település megyei rendőr-főkapitányságán dolgozom, mint IT-s főügyintéző. Bizalmi állás, több körös állásinterjú után kerültem be. Elméletileg…


Archívum


Bejegyzések kategóriái

  • Home
  • /
  • hit
  • /
  • A sikkes templomjárás főbb szabályai

A sikkes templomjárás főbb szabályai

Olvasási idő: 3 perc

Körülbelül háromnegyed éve kezdtem újra templomba járni. A majdnem-válásom után úgy éreztem, hogy hálával tartozom az Úrnak, mert megmentette a családunkat a széthullástól. Nem gondolkodtam sokat, abba a templomba kezdtem járni, melyben az egyházi esküvőnk is volt és ahová az utcajegyzék szerint tartozunk. Katolikus vagyok, az a fajta, aki nem lázadozik a szabályok ellen: elfogadom az Anyaszentegyházat olyannak, amilyen. Elfogadó keresztény ember vagyok: nem a bigott fajta, képes vagyok más nemi hovatartozását és eltérő hitét vagy hitnélküliségét is maradéktalanul elfogadni addig a pontig, amíg nem kezd minősítgetni.

Szóval: bár nem (volt) túl szimpatikus a plébános, valamint eléggé messze is van a lakásunktól a templom, azonban rendkívül élvezem azt a kétszer húsz-harminc percet, amíg gyalogolhatok. Ilyenkor teljesen betölt a mindfullness: a pillanatban élés. A szentmise után átjár a béke és a megbocsájtás: úgy érzem, hogy lelki fürdőt vettem. Szeretem megélni a hitemet: alig várom, hogy a családot is be tudjam vonni a templomjárásba. Ha tehetem, olvasom a Bibliát és keresztény rockzenét is hallgatok.

Gyerekkoromban eléggé sokáig jártam templomba: körülbelül 7 éves koromtól 18 éves koromig. Elsőáldoztam, bérmálkoztam és igyekeztem megélni a hitemet. Hozzászoktam a régies imaformulákhoz, a nógrádi szokásokhoz.

Egyre-másra veszem észre, hogy “ezek a városi népek” mennyire másképpen is gondokodnak és állnak a templomba járáshoz, mint mi, falusiak (illetve én, mint ex-falusi). Szigorú cinizmus következik, kérem szépen.

1. A ruházat

Ha városi vagy és ötventől fiatalabb, semmiképpen sem vegyél fel ünneplő ruhát a templomba. Vegyél fel háromnegyedes bermudagatyát, rikító pólóval, márkás sportcipővel. Minden kiálló testrészedet tetováltasd ki a Premier League csapatainak logójával. Pluszpontért a szügyig kigombolt, asszonyverő felsőben tedd nyilvánossá a valamikor mozgalmas fiatalkorod jelképekeit: a svasztikából átmentett pentagrammot, sittes tetkót és egyéb templomba illő szimbólumokat.

2. A megérkezés

Semmiképpen sem szabad odaérni a reggel nyolcas misére kezdésre. Mindenki tud várni pár percet, miért lenne a Mennyei Atya kivétel? Gyere negyed kilenckor, két karonülő gyerekkel és még eggyel a hátadon: plusz pontért magaddal hozhatsz pikolót, köcsögdudát vagy leprássípot, de tudd, hogy csak akkor jár a pirospont, ha ezeket használod is. Ha a kántor vagy a sekrestyés szeme fennakad a döbbenettől, amikor a zsoltár éneklése közben, mellettük elhaladva végigtaposod a lábukat a csótányroppantódban, dühösen köhints, majd a lehető leglassabban foglald el a még szabadon levő helyet a második padsorban. Gúnyos mosollyal álld a szúró tekinteteket.

3. Éneklés

Csak akkor vagy jelen, ha teli torokból énekelsz. Pont. Ha nincs hangod, ezt azzal kompenzálhatod, hogy tiszta erőből úgy mekegsz, mint egy megveszekedett viking kecske, aki éppen levágni akarnak. Nem számít, hogy a tőled képzettebb énekesek vinnék a dallamot, Te majd megmutatod nekik: sem ritmust, sem szöveget tartva, olyan hangosan, ahogyan csak tudod – húzd el az éneket, mint a csárdákban szokás: “Uram, irgaaaaaalmaaazzzz”. Mindig ilyen “dinamikusan” énekelj: ha nem tudod a szöveget, helyettesítsd be a szavakat az Anyám tyúkjából.

Plusz pontért a közösen mondott imák ritmusát is gyorsítsd be teljes hangerőddel: bár sajnos csak egyedül vagy, tehát nem tudsz elég zavart okozni a teljes templomban, de az előtted és utánad levő három padsort visszhangként össze tudod zavarni. Ne érdekeljen, hogy a többiek milyen ritmusban szavalnak: neked senki se mondja meg, hogy mit csinálj!

4. Távozás

Te imádkozni jöttél magadat megmutatni jöttél a templomba, nem adakozni. Nehogy megvárd, amíg a plébános kivonul a ministránsokkal: Te csak vedd fel a nyúlcipőt, amikor hallod, hogy “A szentmise véget ért, menjetek békével. – Istennek legyen hála“. Sodord el az éppen feltápászkodókat, hiszen ők nem olyan gyorsak, mint Te. Ettől függetlenül, ha túljutottál a perselyeken, szigorúan a templom bejárata előtt tömörülj a teljes dalárdával és addig csacsogj, amíg csak nyál van a szádban. Hogy a többiek nem tudnak kijönni Tőled, az az ő bajuk, nem a Tiéd. Lettek volna ügyesebbek!

 

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .