Olvasási idő: 3 perc. Amúgy nem is értem, hogy miért írogatom ide, a blogba minden legbelsőbb gondolatom, talán saját magamnak? A fene tudja: mégis jó utólag visszaolvasni, hogy hogyan is történtek a dolgok. A címben szereplő nyakatekert baromságot az egyik volt főnököm, a Legkisebb Alezredes mondogatta mindig (a Lúdas Matyi rajzfilm után szabadon), amikor valami
Olvasási idő: 8 perc. Az első ilyen a „Számvetés – Perczel Tamás élete és halála” című (röviden innentől csak „Számvetés”), 2005-ben keletkezett dokumentumfilm-sorozat, melynek rendezője és operatőre Tóth Péter Pál, a beszélgető riporter pedig Brády Zoltán. Nyelvészkedjünk egy kicsit, mivel a cím egy eléggé régies fogalmat takar és nem mindenki érti: A magyar nyelv értelmező
Olvasási idő: 4 perc. Szóval végre van miről írni. Első hír nem túlzottan jó: eddig a pontig, a héten 9 12 visszautasítás érkezett (péntek 16 óráig – Admin). Az egyik Háerres elvtársnő biztosra ment és összesen háromszor sikerült elküldenie a visszautasító levelet egymás után. A heti lerázásokból egy pozícióra sajnos butaságból, „véletlenül” adtam be a
Olvasási idő: 3 perc. Üdvözöllek újfent a bináris dzsungelből, Kedves Olvasóm! Egy újabb hét telt el állásinterjú nélkül: csak a mai nap 3 elutasítást kaptam e-mailben, anélkül, hogy a kapcsolatfelvétel legcsekélyebb kísérlete történt volna. Mivel már eléggé régóta úszkálok ebben a digitális álláskeresési pocsolyában komolyabb eredmények nélkül, így kutatni kezdtem az okokat. Mint kiderült: az
Olvasási idő: 2 perc. Egyre kevésbé értem a mostani világot: mint egy boomer bámulok néha. Most komolyan, mi folyik itt? Elküldtem az álláspályázatomat két helyi céghez, egyik sem IT-s, de éppen webprogramozót ÉS rendszergazdát kerestek: a meló egyik felében supportozni kellene, a másikban webfejleszteni. Adtam egy bruttó 700 ezres bérigényt – tekintve a speciális követelményeket
Olvasási idő: 5 perc. Persze abban a pillanatban, hogy megírtam az előző bejegyzésemet, megint seggcsókoltatott a sors. Szerdán, okt. 25-én, 9:27-kor kaptam az elutasítást a könyvtárosi állásra, amin persze nem is csodálkoztam, tekintve, hogy az eredetileg tervezett 30 perces állásinterjú ajtótól ajtóig 12 perc volt. Tudtam, hogy nem akarok itt dolgozni: bruttó 316 ezer Ft-ért
Olvasási idő: 4 perc. Henley, William Ernest Invictus* Az égből, mely úgy hull fölém, mint földtekére zord pokol, bármely istent csak áldok én lelkemért, mely meg nem hajol. Az élet ökle letepert, s én nem jajgattam vergődve, nem, a véletlen dorongja vert, s véres, de büszke még fejem. Túl a harag, s könnyek
Olvasási idő: 11 perc. Hoztam nektek egy sor gyakorlófeladatot („live coding”) junior vagy medior szintű állásinterjúkra: a feladatok között több is előfordult már az állásinterjúimon. Jelen feladatok mellé csatolok egy lehetséges megoldást Java nyelven. Nem állítom, hogy az enyém a legoptimálisabb megoldás, de működik. Írj programot, amely 2 egész számot vár paraméterként. A programnak a
Olvasási idő: 6 perc. Szóval éppen valamelyik beszélgetés/filmnézés során ötlött fel a dolog: mi az a villamosprobléma? Magát a fogalmat ismertem, de az adott filmben azt mondta az egyik szereplő, hogy egyáltalán nem szabad részt venni ebben a gondolatkísérletben. Miért? Mi a lényege ennek? Úgy gondoltam, hogy megkérdezem erről a ChatGPT-4-es modelljét. Bízom benne, hogy
Olvasási idő: 3 perc. Watch this video on YouTube Már egy hete itthon vagyok és igyekszem tudatosan utánamenni annak, ami velem történik és történt a munkaerőpiacon. Több videót is megnéztem és egyre inkább az az érzésem, hogy kvázi szándékosan választok toxikus munkahelyeket, valamilyen tudatalatti folyamat eredményeképpen választom mindig a rossz kimenetelt, a csapnivaló céget, a