Monthly Archives: március 2021

Álláshajsza Extra – Álláskeresés a Covid alatt (tippek)

Éppen ma jött meg a digitális formában írt munkaszerződésem, így talán néhány tippet és trükköt, mint az elmúlt 10 év legzivatarosabb időszakában állást talált álláskereső, megosztanék Veled, Kedves Olvasó. 1. Vezess álláskeresési naplót! Kinek? Mikor? Milyen pozícióra? Milyen címre? Mikorra ígérték a választ? JobAngel blogján olvastam a technikáról, s már pár alkalommal használtam – remek dolog, mert szervezettséget ad és szisztematikusan segít az álláskeresésre tekinteni. Ez tulajdonképpen nálam egy Excel-tábla, melybe beleírom minden jelentkezésemhez a következő adatokat: Cégnév: Pozíció neve: Jelentkezés ideje: Kapcsolattartó neve: Elérhetősége: Álláshirdetés link: Mivel foglalkozik: Cég bemutatkozó honlapja: Érdeklődj ekkor: Választ ígértek (ekkor): Egyéb információ: Bár …

Álláshajsza 5. (vége) – “Örülünk, Vincent?”

Pont ma egy hete, hogy írtam az álláskeresés eredménytelenségéről. Azóta eltelt egy nagyon mozgalmas hét. Ma pedig végre sikerült nyélbeütni egy álláslehetőséget: körülbelül 2-3 órája tudtam meg, hogy húsvét utántól, április 6-tól dolgozom junior Java/JavaScript szoftverfejlesztőként egy viszonylag komoly kihívásokkal és projektekkel bíró cégénél. Nem a fővárosban, de egy nemzetközileg is ismert vidéki cégnél. De hogy lezárjam a kacskaringókat az előző álláshajsza részekből: Az a cég, amelynek vezetője először találkozni akart velem, majd a 2 órával később írt levelemre már nem válaszolt, s pont ma egy hete írtam a mókusra – teljesen felszívódott. Szintén nem kaptam semmiféle visszajelzést az elsőként …

Álláshajsza 4. – “Nyugaton a helyzet változatlan”

Őszintén bevallom, hogy mostanra már több pozitív hírrel szerettem volna szolgálni az álláskereséssel kapcsolatban, de sajnos az álláshajsza a COVID indukálta lezárásban sokkalta nehezebb, mint hittem. Mivel a múlt héten is “lezárás” volt, így alig történt valami a legutóbbi bejegyzésem óta. Az a cég, amelyik esélyes volt és felajánlott egy online állásinterjút, nyomtalanul felszívódott, amikor időpontot szerettem volna egyeztetni egy másik levélben – még aznap írtam, egyébként. Nem értem az ilyen cég gondolkodásmódját. Ha már leokézta, hogy “igen, beszélgessünk egy állásról“, akkor miért kukul meg, amikor a delikvens időpontot szeretne egyeztetni? Nem ér rá? Puhító pszichológia? Az illem úgy kívánta, …

Élet a túlélés alatt – a saját COVID történetem

Talán a legnehezebb dolog, hogy pozitív legyek ezekben az időkben – természetesen csak lelki értelemben, járványtani szempontból könnyű összeszedni a pozitivitást. Néhány gondolat, emlékfoszlány a valamikori lelkiállapotomat demonstrálandó: Ahogy a kádban ültem fél órával ezelőtt, azon gondolkodtam, hogy mennyi mindent megéltem már, de még csak hasonló dolog sem történt velem, mint a COVID-járvány. Még gyermekkoromból emlékszem 9/11 tragédiájára. Ott ültünk vagy kéttucatnyian a technikateremben 2001. szeptember 11-én, a rissz-rossz, fekete-fehér Videoton tévé előtt, először tesiórán, majd a 12-13 éves osztálytársaimmal együtt döbbenten néztük, hogy omlanak össze a tornyok, hogyan ugranak ki a kétségbeesett emberek a semmibe. Akkor éreztem magam először …

Álláshajsza 3. – Az új remény

Fantasztikusan kreatív vagyok ezekkel a filmcímekkel. Tegnap semmi sem jött össze: a gyerek hajnali 2.20-kor költött, majd hörögve sírt egész nap (komolyan, mint egy feltörekőben levő metálénekes), a Java gyakorlófeladataim 70-75%-nál megragadtak (a kiértékelő 80%-tól enged át bájdövéj). Valami ilyesmi volt a helyzet (nincs kutyám, egyébként 🙂 ) : Ma hajnalban teli torokból, meglepő kitartással üvöltött Ifjú Sarjunk, így végül szokásunktól eltérően reggel 8 órakor keltünk. Az a cég, akitől még tegnapelőtt kaptam valami automata, GDPR-os bullshitet, még mindig nem válaszolt. Lehet, hogy csak húsvét után foglalkoznak majd földi dolgokkal? Ki tudja? Mivel az álláskeresési naplóm meglepően rövid annak dacára, …