Emberi arcok a statisztikák mögött Még karácsony előtti a hír (egészen pontosan 2023.12.20-i), hogy Magyarország egyik legnagyobb bootcampje, a Green Fox lehúzza a rolót. Én már akkor tudtam, hogy akarok erről valamit írni, mert van mondanivalóm a dologról. Bővebben, akit érdekel: https://g7.hu/vallalat/20231220/miert-zar-be-az-egyik-legismertebb-programozosikola-ha-nemreg-meg-brutto-600-ezres-kezdofizetessel-is-vadaszni-kellett-a-fejlesztokre/ A hír első hallásra nagyon megdöbbentő volt: hiszen a Green Fox az egyik
Érdekes módon ismét fellángolt a vita, arról a kérdésről, melyet én már körülbelül másfél éve, 2021 nyarán feltettem. Milyen értéke van vidékiként egy bootcamp elvégzésének a munkaerő-piacon? Több szakmai csoportot is követek Facebook-on, néhány helyen erről élénk vita folyt pár héttel ezelőtt, majd pár napja találkoztam egy podcast résszel Youtube-on is – hasonló kérdésfelvetéssel. Mielőtt
Remélem, hogy a szerencsétlen dátum ellenére sikeres időszak fog következni a blog és a saját életemben. Ezen a héten betegszabadságon voltam egy csúnya, Covid-gyanús torokgyulladás miatt, de eközben igyekeztem a lehető legtöbb időt elcsípni valamiféle értelmes tevékenységre. A héten végül 3 bejegyzést sikerült írnom, ami hónapok óta (egészen pontosan május óta) a blog legaktívabb időszaka
Sajnos megint csak egy helyzetjelentős blogbejegyzésre futja az időből és az energiából. Annyi ennek a haszna, mint a monitoron egy nyújtódeszkának. De mivel sikeresen elsinkófáltam a blog egyéves évfordulóját, úgy gondoltam, hogy legalább ennyivel tartozom a “népes” olvasóközönségemnek. Eltelt egy újabb “választás” is, jómagam – a pedagógus-optimizmus maradékaitól áthatva – még utoljára elmentem egy péniszt
Már idejét sem tudom, hogy mikor jelentkeztem. Túl vagyok egy majdnem-váláson, egy már majdnem elvégzett front-end tanfolyamon és egy majdnem-költözésen. De hát a “majdnem halál, nem halál” – mondta House doki. A majdnem válásom hihetetlenül összetett dolog, erről nem is akarok beszélni vagy írni jelenleg. Annyit mondhatok, hogy sokáig-nem-jelentkezés és a válóper között egyenes arányosság
Tehát, hölgyeim és uraim, valamint marsiak, moszatok, mókusok, mokkáskanalak és egyéb, nem földi életformák – visszatértem, mint a videodiszkó a divatba. Igaz, hogy több ideig voltam távol, mint szerettem volna, de mentségül írom: rengeteg minden történt velem az elmúlt több, mint két (és fél) hónapban. Egyvalami sajnos nem változott – állásom még nincsen, azonban a
Watch this video on YouTube És a remek, kimagasló eredeti, a Kansas zenekartól: Watch this video on YouTube Elnézésedet kell kérnem, Nyájas Olvasó a ritkás publikálásért. Nem ígérem, hogy megváltozik minden egyszerre, sőt, néhány hétre búcsúzni kényszerülök Tőled és a blogtól. Most – kissé hosszabb bejegyzésben – igyekszem az ideiglenes visszavonulásomat, kényszerpihenőmet megindokolni, előkészíteni. A
Éppen ma döntöttem úgy, hogy a holnap lejáró, online programozástanfolyam következő havi díját nem fizetem be. Tegnap egy kissé érzelmesebb levélben elbúcsúztam a tanáromtól, ő pedig hasonló modorban válaszolt: ezzel gyakorlatilag a fizetett konzultációknak vége szakadt. Szokásom, hogy minden életszakasz lezárása után leülök és átgondolom, hogy milyen eredményeket értem el és milyen nehézségekkel szembesültem. Kezdem
Megint egy olyan téma, ami személyes érintettségből született meg, de a jelenséget már több hónapja figyelem megdöbbenve. A vacak hét után ma szinte arcul csapott az emberek rosszindulata, bunkósága. Mindenki feszült és rosszindulatú. Mindehol Covid, oltás és oltásellenesség. Annyira unom már… Az alapprobléma: Programozást kellene tanulnom a fentebb említett okok miatt, de az a tanfolyam,