József Attilának továbbra is köszönöm a költészetét és a fenti klasszikusát is az Ars Poetica verséből. Először is: olvastam a kiírást még a nyáron. Megörültem. Végre egy kortárs, felnőtt hangokat kereső, politikai és poétikai trendek fölé emelkedő lehetőség. A zsűri? Egyetlen ember. Költő. Nagynevű. Kult. Akár személyes is lehet a döntés – gondoltam. Hát persze
Van egy különleges izgalom abban, amikor az ember rátalál egy pályázatra, ami megszólítja. Egy téma, ami beindítja a fantáziát, egy lehetőség, hogy megmérettessük magunkat, hogy a fióknak írt soraink talán napvilágot lássanak. Nemrég én is belefutottam egy ilyenbe: adott volt egy sor inspiráló kép, mi pedig, a pályázók, verset írhattunk hozzájuk. Remek ötletnek tartottam, a
Találtam egy irodalmi pályázatot az év elején. Egy vidéki város állt a középpontban – a történeteknek ehhez a helyhez kellett kötődniük, valósan vagy szimbolikusan. Tetszett az irány. Nem volt túl absztrakt, de nem is volt szájbarágós. Elég konkrét ahhoz, hogy inspiráljon, és elég tág ahhoz, hogy ne legyen korlát. Két novellát írtam. Külön jeligével, külön
Szóval, Kedves Olvasó, még élek. Ez most egy nagyon szemlesütött magyarázkodás lesz: egyszerűen elsodort az élet. 1. “Szakmai” hobbiprojektek Rengeteg minden történt velem és az oldallal: bár a felszínen minden ugyanolyan maradt, mégis rengeteg minden megváltozott. Először is, köszönöm szépen a Dotrollnak az eddigi “támogatást”, de fiúk/lányok, költségesebbek vagytok, mint Dollár Bill két felesége a
Nem tudom, hogy a Nyájas Olvasó emlékszik-e még a díjátadó-sagára, még tavalyról (2022-ről, hogy pontosabb legyek). A trilógia első két részét itt és itt elolvashatod. Csak most, hogy volt pár órányi énidőm jutott eszembe, hogy én bizony adós vagyok az eredmény leírásával. Persze ne számítson senki sem happy endre: a nyertes elnyerte méltó büntetését. Nem
Szóval éppen megint dühöngök – általában már nem szoktam ennyire kivetkőzni magamból, de a ma az elmúlt év legcsalódáskeltőbb eseménye következett be. Szóval a ma végre felhívtam az őrnagy asszonyt, aki e-mailezett velem a díjátadóval kapcsolatban. A telefonban a csaj csak hebegett-habogott: olyan váratlanul érte a hívás, mintha kivillant volna egy farok a női öltözőben.
Szóval éppen 24 órája értesített ki Ó. r. őrnagy asszony e-mailben, hogy Tájékoztatom, hogy a X.Y. Kiképző Központ által 2022. évben kiírt „Innováció a rendészeti pályaorientációs képzésben” című szakmai pályázati felhívásra benyújtott pályaműve a szakmai döntés alapján elismerésben részesül. Remek hír, tényleg hálás vagyok érte. Legalább fél éve írtam a pályázati anyagot és teljesen elfelejtkeztem