Lassan négy éve lesz, hogy az mesterséges intellgenciát használom. Gyakorlatilag az életem része: AI champion vagyok a cégemnél, AI-jal programozom és levelezésre, szerver karbantartásra használom. Most gondoltam bele, hogy az AI nekem még nem mondta, hogy nem tudom. Tényleg, szinte az első pillanatoktól kezdve használom, de ezzel a válasszal még nem találkoztam. Elvileg képes rá.
Jelen esszé bő vázlata egy 2007-es jegyzetfüzetemben várta sorsát. Mivel nem fejeztem be, publikálás előtt ezt meg kellett tennem. Csak újraolvasás után vettem észre, hogy mennyire aktuális a lassan 20 éve papírra vetett gondolatfolyamom, így talán az Kedves Olvasóim is hasznát vehetik – ha mást nem, legalább gondolatébresztőnek. A 21. század elején született nemzedéket gyakran
Szóval, Kedves Olvasó, még élek. Ez most egy nagyon szemlesütött magyarázkodás lesz: egyszerűen elsodort az élet. 1. “Szakmai” hobbiprojektek Rengeteg minden történt velem és az oldallal: bár a felszínen minden ugyanolyan maradt, mégis rengeteg minden megváltozott. Először is, köszönöm szépen a Dotrollnak az eddigi “támogatást”, de fiúk/lányok, költségesebbek vagytok, mint Dollár Bill két felesége a
Szóval ismét önvallomás következik, Kedves Olvasó: piszok rosszul alszom. Kb. 20 éves koromig hortyogtam, mint a tej, de a közelebbi és távolabbi múlt folyamatos stressze és problémamázsái alatt egyre nehezebben tudok elaludni. Próbáltam már macskagyökeret rágcsálni, ami olyan büdös volt, mint a cica másik testrés(z)e – próbáltam Valeriánát, sört, meleg tejet, kínai javasasszony csecsét bevenni,
Mindig is szerettem a bonyolult, többdimenziós történeteket – olyanokat, amelyeket nem lehet első hallásra kétbites erkölcsi böfögéssel polcra tenni, hanem órákat, jobb esetben hónapokat kell rajta gondolkodni. Ez persze hamis perspektívákat sugall, hiszen a szereplőknek gyakorta csak egy-két szívdobbanásnyi ideje volt dönteni. A másik nagy kedvencem a tárgyalótermi dráma vagy dokumentumsorozat: mivel ez pedig szembemegy
Szóval éppen szörföztem a weben és unatkoztam. Mióta először állást kerestem, 2013-ban random időpontokban rákerestem a Fejvadászra, arra csokornyakkendős, nagyon elegáns, de közben nyegle férfira, akinek éles nyelve azonnal levett mindenkit a lábáról. Legutoljára 2020-ban kerestem a cikkeit és a nyilatkozatait, de akkor halálos csend volt. – A Covid… biztosan a Covid. – legyintettem. Éppen
Mára éppen berendelte a MÁK feleségemet, hogy valami rettenetfontos papírt autografáljon és én persze itthon maradtam a gyerekkel, mert hát ki más? Pont úgy alakult a dolog, hogy hallomásból és látásból már ismerem a gyerek kedvenceit, de persze teljesen már kajálás közben, kikapcsolt aggyal bámulni egy rózsaszín cickányt, míg teljesen más másfél óráig figyelni a
Amikor elgondolkodtam, hogy miről is kellene blogolnom, valahogyan mindig a múltam jutott az eszembe. Végiggondolva a komputer mellett töltött éveimet, úgy látom, mintha a blogolás és közöttem valami bűnös, testi szenvedély lenne. Mintha folyamatosan cicáznánk egymással, csak valahogyan nem jönne össze a dolog. Napra pontosan 5206 nappal ezelőtt akartam regisztrálni a vegtelenciklus.hu-t, hogy majd akkor