Tag Archives: tasziló

Egy szoftverfejlesztő krónikája 4. – Az utolsó nap (Tasziló skatulyájában)

És itt – szokásostól eltérően – a bejegyzés tartalmához illő zeneszám. Kifejezetten tetszik a “naked as the eyes of a clown” hasonlat benne. 😀 Kérem szépen, ma felmondtam a próbaidőm vége felé járva. Mérnök úr, a kommentszekció oszlopos és ez idáig egyetlen tagja már jó előre megmondta, hogy ezt kellene tennem és végre beláttam, hogy totálisan igaza van. A feleségem hasonlóképpen vélekedett. Eddig szándékosan nem beszéltem a munkámról az elmúlt 2 hét során. Idegesített, frusztrált, felcseszte az agyamat, már minden egyes pillanatomban a munkámmal foglalkoztam, még álmomban is programoztam. Én persze nagyon jól tudtam, hogy úgy lenne helyes, ha felmondanék, …

Egy szoftverfejlesztő krónikája 3. – Van-e kiút Tasziló skatulyájából?

A múlt hétvége volt életem Top5 leggázabb időszakainak egyike. A nyilvánvaló idegösszeroppanást megelőzendő, ettől a héttől ismét elkezdtem a reggeli meditációt, imádságot és hálanapló vezetését. Jelentem, működni látszik a dolog: rengeteg stresszt égetek így ki a testemből, a kedvem is jobb és türelmesebb is vagyok. Hétfő reggel úgy indultam el munkába, hogy nem tudtam, hogy kell-e még bemennem másnap? A főnök persze cinikusan tojt rám és “majd kedden beszélünk” üzenettel elküldött a balfenékre. Én aznap átnéztem a JavaScript alapokat, bár úgy vélem, hogy a várakozás inkább lelki terrornak volt szánva. Kedden természetesen alig voltak benn az irodában, de legalább nekem …

Egy szoftverfejlesztő krónikája 1. – Harc a Nagyúrral

Teljesen ambivalens zene a bejegyzés olvasásához: Bármennyire is szeretném, nem tudom mellőzni a mindennapok leírását a blogomból – és őszintén, nem is szeretném. Annyira küzdök azért, hogy pozitívan tudjam megélni mindazt, ami velem történik, de úgy tűnik, hogy ez egy olyan életszakasz a családom valóságában, amiben nagyon nehéz meglátni a jót. Írtam egy bejegyzést nemrégen arról, hogy úgy érzem, hogy a mostani munkahelyem egyre inkább kezd hasonlítani ahhoz az őrületben megtunkolt patkánylyukhoz, ahol másfél hónapot dolgoztam. A mai nap történetesen köbre emelte ezt az érzést. Konkrétan azzal a meggyőződéssel jöttem el a munkahelyemről, hogy ma vagy másfél-két héten belül felmondanak …