Szóval, Kedves Olvasó, még élek. Ez most egy nagyon szemlesütött magyarázkodás lesz: egyszerűen elsodort az élet. 1. “Szakmai” hobbiprojektek Rengeteg minden történt velem és az oldallal: bár a felszínen minden ugyanolyan maradt, mégis rengeteg minden megváltozott. Először is, köszönöm szépen a Dotrollnak az eddigi “támogatást”, de fiúk/lányok, költségesebbek vagytok, mint Dollár Bill két felesége a
Kérem a kommentelőket, hagyjuk most Moldova György politikai meggyőződésének tárgyalását, illetve Kádár Jánossal kapcsolatos véleményét. Nem ennek van itt a helye. Utálok megemlékezéseket írni, főleg olyan emberét, aki – számára öntudatlanul – végigkísérte az életemet. Irodalmi példaképem, Moldova György 2022. június 4-én halt meg, 88 éves korában. Szégyen, hogy már egy éve nem tudtam időt
Nagy szerettem Marcus Aurelius Elmélkedések című művét (egyébként most már itt ingyenesen elérhető, anno, mikor 2012 körül elolvastam még nem volt digitális formája). Tényleg hipnotikus hatással volt rám, ettől jobban csak Hermann Hesse – Sziddhárta című regénye tudott magával ragadni. Emlékszem, hogy hol fogtam neki a Tettye IC-n (valahol Bükkösd és Abaliget között kezdtem neki)
Figyelem! Pedagógus voltam és lélekben az is maradok, szóval ez az írás (jó)néhány tanár nézőpontját fogja bemutatni. Valószínűleg a legtöbbjük már nem tanít. Sarkítok, torzítok, ironizálok plíz-plíz ne sértődj meg, tényleg nem neked szól! Pedagógusként/oktatóként dolgoztam az elmúlt évtizedben, szóval akár valamiféle szagértés(!) is kerekedhetne ebből a blogbejegyzésből. Nem fog. Csak elmondom a véleményemet a