irodalom
2024.10.26.Olvasási idő: 4 perc. Nem újdonság, amit itt írni fogok. Szeretett tanárnőm, kezdő írói szárnypróbálgatásaim előtt, közben (még 2007-ben) jó előre figyelmeztetett, hogy „XY vidéki városban esélytelen megjelenni, mert nyugdíjas-irodalom” van. Akkor még nem értettem, hogy ezt nem degradációképpen mondta, hanem ténymegállapítás gyanánt. Csak, mert ez a ténykérdés. Na jó, nem ilyen egyszerű: a szépkorúak
- 2024.08.04.
Olvasási idő: 13 perc. Jelen sorok írója nem orvos, bár – önképzés során megszerzett némi orvosi ismeretet. Jelen írás inkább a logikára és a józan észre épít. Kérem, hogy ha egyértelmű logikai hibát vétenék, írj az e-mail címemre vagy ide megjegyzést. Watch this video on YouTube Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás kori magyar költészet egyik
- 2024.06.30.
Olvasási idő: < 1 perc. Mindenható, Örök Isten, Mennyeknek Királya, Azt mondtad, hol ketten vannak, ott leszel, te Drága. Segíts Uram, hisz többen vagyunk, mégsem találunk, Rózsaablakok alatt Téged hiába várunk. Kupolájuk takarja eged… Száműztek, Isten! Uruknak, Pénznek áldoznak, ő birtoka minden. Lezárták padjaikat, imádkozni sem lehet, Hol vagy most Szent Seregek Ura, adj nékünk
- 2024.06.28.
Olvasási idő: 4 perc. Kedves Péter! Hogy a legfontosabbal kezdjem: engedd meg, hogy gratuláljak most megjelent könyvedhez, a Várni a 29-esre címűhöz. Hogy stílszerű legyek: a könyvedet egy Montecatini Termé-ből, vagy még pontosabban Pistoia-ból hazafelé úton olvastam el – egyszuszra, körülbelül a feléig. Elnézésedet kérem, hogy máris billentyűzetet ragadok, de túl sok minden kívánkozik ki
- 2024.05.24.
Olvasási idő: 5 perc. Szóval majdnem napra pontosan (3 nap híján) 3 éve olvastam el egy krimiregény kapcsán – mintegy véletlenül – Dr. Bartucz Lajos – Személyazonossági Vizsgálatok a Magyar Jakobinusok Csontvázain című, 1961-ben megjelent tanulmányát, amelyben megrendítő részletességgel ír a magyar jakobinusok kivégzéséről és a maradványaik későbbi, kétséget kizáró azonosításáról. (Magáról a szerzőről itt
- 2024.03.15.
Olvasási idő: 7 perc. Szinte minden egyes évben csak a feleslegesség, sőt a totális értetlenség ül tort a márciusi nemzeti ünnepünkön. Már nem is tudjuk, hogy miért ünnepelünk, ha pedig igen, akkor legtöbbször csak az iskolai ünnepélyek erőltetett és uniformizált formái maradtak meg az emlékezetünkben. Bár már nem vagyok tanár, mégis úgy látom, hogy a
Read More137
