Egész hétvégén az álláskeresés első lépéseit terveztük a feleségemmel. Januártól egészen idáig csak Java-programozást tanultam itthon, de sajnos ebben a hónapban végleg elfogytak a tartalékaink, így lépnem kellett.

A feleségemmel már jó előre kitaláltuk, hogy kiknek küldjük ki az önéletrajzomat. Mára 2 céget választottuk. Persze, hogy ma kezdődött 2021 első és eddigi legnagyobb COVID-lezárása és a szolgáltatások felfüggesztése 2 hétre. Hát mikor induljunk álláshajszára, ha nem ma? Ez egy jó nap a lehetőségekre.

Első cég:

Az egyik egy fiatalabb szoftverfejlesztő cég, amelyik szinte neonlámpákkal hirdeti a honlapján, hogy „pályakezdők jelentkezését is„… meg „pár napon belül választ kap„. Legyintettem, mert tényleg nem hiszek már senki emberfiának: ettől függetlenül adatok megad, beírom KIFEJEZETTEN, hogy „Java fejlesztői” állás érdekel, még az e-mail formon be is jelölöm, hogy biztosan ne legyen félreértés. Utolsó előtti dologként kreatív CV becsatol, „Elküld” gombra kattint.

Tök meglepődtem, amikor 2,5 órán belül írt Háerre Mancika, aki teljesen biztosan nem szoftverfejlesztő. Köszöni a jelentkezésemet és udvariasan érdeklődne, hogy mikor küldheti a próbafeladatot, melyre 48 órám van.

Sofort, danke. Írtam egy udvarias „külgyedmá’-t”. Ezért vagyok itthon, Cuncuska (eskü, hogy nem vagyok ilyen nőgyűlölő gyökér, de ez a nő ezt teljesen kihozta belőlem…)!

Utána kimentem a kiccsaláddal fejet szellőztetni.

Jövök vissza, már dörzsölöm a tenyeremet, hogy majd mostan azonnal nekiesek a feladatnak, mint a drótostót az anyjának. Jött is az e-mail, megnyitom. A próbafeladat első sora így fest leírva, természetesen angolul, de az nem baj, mert most látszik csak igazán, hogy milyen hatékonyan iszom a Google translét:  „Ez egy nagyon egyszerű php alkalmazás, mely MVC mintán alapul.„.

VÁÁÁÁÁÁÁ! Egész nap túráztatott a csajka egy PHP-fejlesztői állásra, engem, egy ábrándhajhász, önjelölt Java fejlesztőt. (THX Szómagyarító, hogy sikerült elkerülnöm a wannabe kifejezést.) Első dühömben megnéztem, hogy én vagyok-e jobbfasz, vagy tényleg beleírtam volna a szakmai ismeretek közé a PHP-t, amit a szoftverfejlesztőin 60-90 percig tanultunk. Nem, nem írtam. HTML5, CSS3, egy gyenge MYSQL, de semmi PHP. És persze Java SE 8, JUnit, Java Swing.

Fél órányi hajtépés után írásban megköszöntem a lehetőséget, jeleztem a visszalépésemet és mérsékelt cikizmussal felhívtam a figyelmét, hogy, ahogyan a honlapomon és az önéletrajzomban is megjelöltem, Java szoftverfejlesztő szeretnék lenni.

Második cég:

Kifejezetten Java programozót keresnek, sajnos a telephely tőlem 44,4 kilométerre, jelentkezhetnek pályakezdők is. Oksa! Másik sajnálatos dolog, hogy az álláshirdetést egy hónapja adták fel, de ettől függetlenül fenn van a cég weboldalán is (a főoldalon), úgyhogy bizakodok. Az álláshirdetésben megjelölt címre elküldtem az önéletrajzomat, de sajnos csak egy automata GDPR-maszlagot kaptam a CV-k tárolásáról, érdemi információt nem.

Eredmény, amit az álláskeresési naplómba írok:

• 1 bukott lehetőség.
• 1 álláslehetőség függőben.