álláshajsza
2023.09.18.Szóval felmondtam – ismét. Annak ellenére, hogy egyetlen idegszálam sem kívánta és annak idején mondtam, hogy inkább odaszögezem a kezem az asztalhoz, mintsem felmondjak – mégis beadtam a felmondásom. Az élet pedig hoz furcsa helyzeteket. Elöljáróban: nem én akartam menni, de múlt hétfőn 09.11-én (hangulatában passzol az e napon történt másik esemény is) eléggé jól
- 2023.02.16.
Szóval elérkezett ez az idő is: végre döntés születik arról, hogy a Rendőrség után hol is folytatódik az informatikai karrierem. 6 hétig tartott a mostani álláshajsza, sokszor már a hajamat is kitéptem volna, viszont van egy jelentős – pozitív – különbség a 2 évvel ezelőtti álláshajszához képest: most már képes voltam “megcsípni” egy programozói állást
- 2023.02.10.
Szóval ez terveim szerint az utolsó előtti része a sorozatnak. Meg is fogadtam – most már igazán, hogy ez volt utolsó, de tényleg az utolsó álláshajsza a következő két évben. Jelenlegi terveim szerint bármi áron meg kell tartani a programozói állásomat. Nagy valószínűséggel ez a két év a tanulás időszaka lesz. De hogy konkrétan az
- 2023.02.04.
Ez a hét inkább munka és próbafeladatok szempontjából volt tele és – abszolút értékben – nem történt annyi minden, mint az előző hetekben. Hétfő-Csütörtök A múlt hétvégén (talán pénteken) kezdtem el kidolgozni a “Játékos Kft.” által adott feladatot: egy CRUD-ot vanilla PHP backenddel és Vue.Js + TypeScript frontenddel. Én kis naiv, úgy gondoltam, hogy legrosszabb
- 2023.01.29.
Szóval, hogy stílszerű legyek: Admin vagyok, péntek óta hivatásos programozó. Ez azonban nem jelenti az álláshajsza végét. De nézzük a hetet “röviden”. Hétfő és kedd Borzalmas lázzal és hidegrázással, extrém köhögésekkel ébredtem hétfő reggel. Bár nem szerettem volna, muszáj volt egy hét szabadságot kérnem, mivel nem engedhettem meg magamnak a táppénzt. Hálistennek sikerült hétfőn és
- 2023.01.23.
Szóval úgy döntöttem, hogy ettől a héttől kezdve inkább itthon írom meg a heti penzumomat, mert eléggé stresszes úgy bejegyzést írni az állásváltásomról, hogy a főnököm, a “legkisebb alezredes” szó szerint a hátam mögött áll és mászkál. A hét már nem volt olyan nagy intenzitású, mint a múlt heti, de nem kevésbé volt eseményteli. Talán
- 2023.01.16.
Te mit tennél, ha a szüleid, leginkább édesanyád, aki egész életében biztonsági játékos volt, totálisan nem értené meg a mostani helyzetet: Van állásod. Véglegesítve vagy. Képes vagy elvégezni a melódat. A kollégák legtöbbje elfogad/tolerál. A főnököd normális, sőt emberséges veled. Mégis mennél. Nem nagy logikai következtetés, ha a fenti premisszumok mellé odaírok még két negatívat
- 2022.12.09.
Nagy szerettem Marcus Aurelius Elmélkedések című művét (egyébként most már itt ingyenesen elérhető, anno, mikor 2012 körül elolvastam még nem volt digitális formája). Tényleg hipnotikus hatással volt rám, ettől jobban csak Hermann Hesse – Sziddhárta című regénye tudott magával ragadni. Emlékszem, hogy hol fogtam neki a Tettye IC-n (valahol Bükkösd és Abaliget között kezdtem neki)
- 2022.11.23.
Szóval, amikor ezt írom, ismét túl vagyok egy másfél hetes munkahelyi kihagyáson: fél hetet szabadságon voltam a végső kifáradás előtt, míg egy hétig középfülgyulladással feküdtem programoztam otthon. Ez az év mintája volt az erőltetett menetnek: két, államilag elismert szakmát szereztem; sikeresen megmentettük a házasságunkat, új munkát szereztem, plusz előkészítettem egy esetleges karrierváltást a portfólió kiépítésével.
- 2022.10.27.
Érdekes módon ismét fellángolt a vita, arról a kérdésről, melyet én már körülbelül másfél éve, 2021 nyarán feltettem. Milyen értéke van vidékiként egy bootcamp elvégzésének a munkaerő-piacon? Több szakmai csoportot is követek Facebook-on, néhány helyen erről élénk vita folyt pár héttel ezelőtt, majd pár napja találkoztam egy podcast résszel Youtube-on is – hasonló kérdésfelvetéssel. Mielőtt
Read More
181
