Now Reading: Progklapec 13. – Az utolsó teljes hét a próbaidőből

Loading

Progklapec 13. – Az utolsó teljes hét a próbaidőből

Olvasási idő: 7 perc.

Szóval ez is elérkezett: a utolsó teljes hét a próbaidőből. Itt most tényleg látok sanszot a maradásra: nem csak valami uniós pénzt akarnak felnyalni utánam. Bár hivatalosan a próbaidő jövő szerda éjfélkor telik le, de mivel a pünkösd miatt csak kedden jövünk újra dolgozni a péntek után, így ha el akarnak küldeni, nagy valószínűséggel ezen a héten fogják megtenni.

Nem sok esélyt látok rá amúgy: a múlt héten megnyomtam a melót, mint süket a csengőt. Tényleg dolgoztam és odatettem magam.

Hétfő

Unalmas és gyűlöletes helyijáratos buszút. 6:22-kor érkezés (hivatalosan. 7 órától dolgozom), azóta visszarendeződés. Nem szeretek társaságban dolgozni: tényleg lerontja a teljesítményemet. Zavar a beszélgetés, a mocorgás, az állandó történés. De nincs mit tenni. Ha letelik a próbaidő: szeretnék beszélni a főnivel, hogy heti 2-3 nap home office-t dobjon az asztalra, mert így jobb kedvvel dolgozom – és többet, mint innen bentről. De addig még 2 hét van, nem nagyon akarom addig szóbahozni.

Megint csak a szokásos: 9 órától hétindító, 9:48-tól stand-up. Valahogyan nehezen látom az értelmét ennek a rituálénak, de ha el van várva, el van várva.

Nem tudom, hogy ma mivel foglalkozzak: lehetne (és kellene is) a sráccal tesztelni, de mivel ő 9 órától van, ahogyan a hétindító is, így nem nagyon lehet együttdolgozni vele. 12 órától pedig rendszeresen felszívódik, szóval a délután sem okés.

Ha itt lesz a Hód, megpróbálom vele nyélbeütni és véglegesíteni a biztosítós fejlesztést – nem biztos, hogy összejön. Ha nem lesz feladat, akkor majd írom az esszémet. Persze délben lelépett, szinte köszönés nélkül.

Végül megint egész nap tesztelés volt: 14:50-kor hagytuk abba azzal, hogy majd holnap befejezzük. Rengeteg tesztfeladat volt: amit tesztelünk, az a rendszerműködés egy központi területe, ennek átdolgozása zajlott eddig on-the-fly, persze pont élesítés előtt kellene tesztelni. Szerintem 5 éve nem volt tesztelve ilyen átfogóan ez a működés, talán ennek köszönhetően tele is van hibával és felesleges legacy működéssel. A legszebb, hogy senki sem tudja biztosan, hogy melyik funkciót használjuk és melyiket nem? Ennek kiderítése és dokumentálása maradt ránk: egy juniorra és egy gyakornokra.

Ezt a feladatot múlt hét szerda óta gyűrjük és a szükséges dokumentációs részt még meg sem írtuk. Hatalmas feladat: persze a lényeg a teljes dokumentáció megírása és aktualizálása lenne.

Tegnap délután olyat tettem, amit nem szokásom tenni: leültem és megcsináltam a már létező dokumentáció-csonk teljes markdown-formázását és kiegészítését. Az anyag rendkívül helyesírási hibás, ingadozó szövegminőségű és vázlatos volt: ezt sikerült este 21:30-ig 25 oldalasra bővíteni és beszerkeszteni. A cél egy kezdő programozó szintjének elérése volt a szövegmagyarázatok tekintetében. Úgy érzem, hogy sikerült elérni.

A devOps srác tegnap este küldte a céges wikihez a hozzáférést, de persze resetelnem kellett a LastPass profilomat, így ez is ment a levesbe. No, nem baj, majd holnap megkérdezem tőle.

 

Kedd

Szóval tegnap kiderült, hogy „teljesen másként kell megvalósítani” a teljes méretűvé tételt. Persze 5 órám ment a picsába, de legalább az az érzésem, hogy a Hód már megint kerül, mint a pestisest. A biztosítós fejlesztésből körülbelül 2-3 óra lenne még hátra, de a Hód megint menekül a feladat elől. Nem teljesen értem, hogy mit is szeretne. Megint csak a szokásos megalomániája… Mindig másként, mindig mást, mindig valami felesleges csicsát adj a kódhoz: most színezz ki bizonyos cellákat, most legyen teljes képernyő. Gyanítom, hogy ez csak valami szopatás.

Rámuszított egy másik senior fejlesztőt, aki pull requestnek álcázva televágta fasságokkal a kódot: a fele a javaslataimnak nem is nekem szól, gyanítom, hogy ennek ellenére nekem kell megbírkóznom vele.

Ma 9 órától megint tesztelünk, remélhetőleg 12 óráig sikerült végeznünk a feladattal. Holnaptól jó lenne már a dokumentációt megírni: szűzföldet kell feltörnünk. Még a régi, igen vázlatos dokumentáció-csökevény sem tartalmazta a rendszermodul leírását.

Bevallom, hogy kezdem már unni a tesztelést. Már valami tisztességes fejlesztési melót szeretnék, nem mindig ezt a négermunkát.

Végül ma megint kapkodás lett: egyik megbeszélésből a másikba estem. Reggel 9:48-től stand-up, utána gyakornok sráccal tesztelés, után a főnök mondta azt, hogy holnap helyett inkább ma legyen, utána gyors kaja után megint gyakornok sráccal tesztelés, utána a biztosítós fejlesztésemet tesztelő seniorral beszélgettem egy órát. Vége is lett a napnak.

Közben persze megint multitasking: végre megkaptam a Wiki.js-t a devszerveren, amibe írhatom végre a dokumentációt, de nem volt beállítva, így ezt is meg kellett tenni. Utána a már meglevő dokumentáció darabkáit kellett összeragasztgatni és bemásolni az új Wikibe. Megírtam már egy modul dokumentációját, ezt is bele kellett tenni a wikibe, közben persze folyamatosan hozom létre a hiányzó tartalmaknak az oldalakat. Tisztára mint Mengyelejev, aki új, üres kártyákkal jelezte a periódusos-rendszerben, hogy itt még kellene lennie elemnek (és persze igaza volt).

Haladtam a biztosítós fejlesztéssel is, kibukott pár hiba, ezeket majd másnap javítom.

A próbaidőm vége felé megnyomom a munkát, nehogy most mondjanak csütörtököt, mert akkor agyfaszt kapok. Megint este 19 óráig csináltam a Wiki-t, már nem ‘sok’ ilyen napot szeretnék.

És rövid alvás után megint jött a holnap…

 

Szerda

A mai nap megint nem ígérkezik túl izgalmasnak. Tegnap végre, ötnapi tesztelés után készen lettünk: körülbelül kéttucatnyi hibát találtunk. A dokumentáció megírása lenne a következő (majdnem azt mondtam, hogy a soros… 🙂 ), de erre tegnap már nem került sor.

Apropó, tegnap kiderült, hogy a teljes szélességű fejlesztésem felesleges volt (megint egy teszt). Majdnem sírva fakadtam, amikor megmutatta a Hód, hogy hogy lehet kvázi egy fájl módosításával megoldani azt a feladatot, melyet végül 5 óra befeccolásával oldottam meg. „Nem baj, a lényeg, hogy megoldottad a feladatot és ismerkedtél a kóddal.” – mondta. Meg a nagymamádat, azt! Ha tudom, hogy feleslegesen dolgozom, olyan ívesen leszarom, hogy lepattan a Föld légköréről.

Ma megint a gyakornok sráccal dolgozom a dokumentáción és megint Skype-on lógunk órákat. Megint stand-up lesz. Tényleg unom már a dolgot.

Ahogyan Móricka elképzelte… Persze. Idézem a párbeszédet. Beszédesek az időpontok:

10:29
Mikor kezdjük a dokumentációt? Egy 20 perc múlva neked okés?
10:57
hali! Itt vagy?

Gyakornokgyökér, 11:06
Hali, végig futhatunk még 1x a levelen hogy megnézzük mi mit csinál, aztán a dokumentálást rád hagyom

11:39
első körben azt mondta a Zoli, hogy próbáljam meg egyedül, utána visszatérünk rá

Tehát, ergo: nem akar vele foglalkozni. Komolyan elegem van már. Mindenki azt hiszi, hogy ez valami jófejség, hogy dokumentációt írunk egy olyan rendszerhez, amit mindenki empirikusan kitapasztalva, egymást nyaggatva tapasztal ki. Bár mióta Hód itt van, sokat javult a kódminőség, de volt olyan 3-4 év, amikor boldog-boldogtalan azt commitolt és oda, amit és ahová csak akart, a lényeg az, hogy működjön.

Mindegy, nekiugrok és megcsinálom.

 

Csütörtök

Szóval egész nap dokumentáció írtam: egyedül, segítség nélkül. Illetve ez nem pontosan igaz, hiszen a ChatGPT és a saját jegyzeteim, illetve minden kapott információ segítségével dolgoztam. A rendszer rendkívül bonyolultnak látszik és megmondom, hogy nem is teljesen értem a felépítésének a célját.

Nem akarok itt írni a rendszerről, hiszen alapesetben nem is beszélhetnék róla, plusz inkább a trendeket szerettem volna megmutatni. A lényeg, hogy egy csapat munkáját kaptam: a dokumentációt jobb esetben nem reverse engineeringgel szokták megírni, hanem a tervezés/programírás közben bővítik változtatják a dokumentumot.

Itt – ahogyan látom – két nagyobb ugrás is volt: 2016-ban és 2019-ben arra vonatkozóan, hogy valamiféle dokumentáció elkészüljön. A 2016-os jobb minőségű, de alig használható, míg a 2019-es frissebb, de rendkívül vázlatos és bennfenteseknek szóló.

A következő feladatot szabtuk ki nekem (pontosabban nagyobbrészt én – magamnak):

El kell készíteni a rendszer fejlesztői dokumentációját. A cél az, hogy egy kezdő programozó, mindenféle előismeret nélkül, legrosszabb esetben minimális mentori segítséggel képes legyen a rendszer alapjait elsajátítani és betanulni.

Emellett fontos, hogy a munkatársak számára készüljön egy olyan adatbázis, amelyhez fordulhatnak, ha valamit nem tudnak vagy valamelyik modul működésében bizonytalanok.

A leggyakoribb feladatok algoritmizálását is elvégzem, ahogyan az a szakmában szokásos, runbookok formájában.

A dokumentáció tartalmazni fog kódrészleteket, valós példákat és screenshotokat is.

De persze ettől függetlenül ez még mindig rohadt nehéz feladat, nem is hiszem, hogy akár egy féléven belül elkészülhetne a teljes dokumentáció (ha még itt leszek addig 🙂 ).

Ez láthatólag sem a Hódnak, sem a többieknek nem prioritás. Miért is lenne az? Mindenki fejben hordozza az információt, mindenki tud mindent, az újak meg csak szopjanak úgy, ahogyan ők is.

A Hód sem akarja lektorálni a szöveget, szarik az egészbe. „Majd megetetjük az AI-jal, aztán lesz itt Kánaán”. De ettől függetlenül az AI, mivel kísérleti technológia, be is krepálhat. A Wiki már bizonyított. Mindenki ódzkodik az olvasástól, de tőlem meg elvárják, hogy egy ismeretlen rendszerről, elsőre, hiba nélkül írjak.

– Hát egy nagy lófaszt, Mr. Bond. – mondta Montgomery.

– Oh, well! – mondta Mr. Bond.

(Nem, nem olvastam egyetlen Bond könyvet sem. Ez csak impró volt :D)

 

Péntek

Hétzárás, legalább hosszú hétvége lesz – anyámékkal, Nógrádban. Remélem, hogy minden baj nélkül tudjuk megtenni az oda- és visszautat.

A stand-up előrejött 9 órára, majd 9:20-11:00 között „AI chatbot kód demo” megnevezéssel lesz fejtágító az irodában. Én előtte és utána is dokumentációt írok majd. Izgalmas lesz. Végül 12:30-ra sikerült a legnagyobb részét megcsinálni annak a résznek, amelynek dokumentációját feladatomul szabták ki.

Aránylag jó volt az előadás is, bár, mint kiderült a Gyakornökgyökér „már teszteli” a Wiki-t. Egy kissé nyersebben fakadtam ki a korai stand-upon: „ember, hát legalább engedd már, hogy befejezzem„.

Mindegy, most legalább 13:00 órától semmit nem kell csinálnom: illetve kellene, de leszarom. A 15 óráig tartó idő most kegyetlenül ki fogom bekkelni.

Jó hétvégét mindenkinek! Stand by for the last part of Progklapec. See all of ya’ in next week!

svg

What do you think?

Show comments / Leave a comment

Leave a reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Loading
svg
Quick Navigation
  • 01

    Progklapec 13. – Az utolsó teljes hét a próbaidőből