Mivel úgy vettem észre, hogy a heti egy poszt túlságosan sűrű leírását adja a látszólag „eseménytelen eseményeknek”, így a saját dolgomat megkönnyítve igyekszem a hétvégén történteket külön részbe sorolni.
Az oldallal kapcsolatos információ, hogy létrehoztam – mostani intencióm szerint kísérleti jelleggel – egy Facebook-oldalt is a blognak, hátha idetalál még egy-két jószándékú pajtás. Mivel nekem kifejezetten unalmas volt megírni a bejegyzések utáni posztot Twitterre, így erre is kerestem egy megoldást egy WordPress-plugin, a Blog2Social személyében. Még nem tudok nyilatkozni a hatékonyságáról.
A hétvégén, pontosabban szombat reggel beküldtem a TúlzóElvárású Kft. számára a félkész programot, sajnos a front-enddel nem boldogultam. Tudom, mikor manapság már mindenki ért mindenhez (is), ez cikinek számít, de én sajnos nem tanultam értékelhető mennyiségű és milyenségű JavaScriptet és egyéb JS keretrendszert, ellenben Mavent, JPA-t és Spring-et (khm…) igen. Amikor én felfedeztem a programozást, (kis túlzással) a JavaScript csak arra volt jó, hogy dobozokat dobáljon fel és átszínezze a HTML-oldal hátterét. Tudom, hogy azóta már sok víz lefolyt a Dunán, de nekem mindig is lesz egyfajta ellenérzésem a JS-szel szemben, bármennyire is trendi mostanság. Persze, tudom, hogy ennek megtanulása lesz az első dolgom, amikor felvesznek, de azért ne legyünk már telhetetlenek.
Mivel a szombat délelőttöt még munkára akartam fordítani, így nekiduráltam magam és átnéztem a város összes szóba jöhető cégét, akihez még el lehetne küldeni az önéletrajzot. Végül még 5 céget találtam és rákérdeztem egyiknél arra, hogy megkapták-e az önéletrajzomat. Ezzel a hajrával hivatalosan is kimerítettem a városomban levő, nem pusztulat IT cégeket… illetve lenne még egy-két nagyobb, de azoktól meg a volt munkaszerződésem versenytilalmi záradéka választ el. Összesen 12 helyi cégnél próbáltam eddig szerencsét, gyakorlatilag egy befutó van.
A LinkedIn-en ezen a héten körülbelül az ötödik budapesti munkalehetőséget küldik a toborzók: ebből egy (távmunkás/remote) lehetőségen még el is gondolkodtam egy pillanatig, de sajnos az elvárások inkább medior és senior szinthez közelednek, így inkább hagyom. Bármennyire is imponáló, de egyben dühítő is a dolog, mert tudva, hogy 150-200-250 kilométerre nyerő lennék, itt pedig örülök, ha valaki hozzámvág egy próbafeladatot… nos, teljesen őrjítő.
Apropó próbafeladat. A mókus által visszadobott próbafeladatot újra átnéztem és valóban találtam hibát a programban az extrém nagy (>15 millió egység) tesztadatokat megadva. Dühömben még péntek este éjfélkor kijavítottam és feltöltöttem a saját GitHub-repómba, csakazértis szarjanak sünt. Higgadt fejjel is azt mondom, hogy persze, nem hibátlan a program, de egy állásinterjút megérdemeltem volna, esetleg egy újabb feladattal, ha bizonytalanok voltak.
A hétvégét újra a feleségem brandjének ápolásával töltöttem: új desingelemeket dolgoztam ki és frissítettem az oldalt. Jó volt végre mást is csinálni, nem csak programozni.
Tudom, hogy nagy valószínűséggek már csak 1-2 hétig leszek állástalan (az interjúztató srác azt mondta, hogy ha a főnökkel találkozom, akkor már nagy valószínűséggel meglesz az állás), de azért ilyenkor mindig rájövök arra, hogy a vállalkozás az, ami nekem való. Utálom, hogy programozni sem tudó, nagyképű, engem hülyére venni akaró vállalkozók fölözzék le a munkám hasznát. Most már teljesen biztos vagyok benne, hogy ha meglesz a kellő tapasztalatom, akkor mindenképpen csinálok egy céget.
Végső elkeseredésemben jelentkeztem a Toptal-hoz, ami tényleg a remote programozók elitjét fogja össze: ideiglenesen elutasítottak, mert nincs meg a 2 év tapasztalatom, de ha meglesz, azt írták, hogy mindenképpen jelentkezzek újra. Azt fogom tenni.
Kíváncsian várom a jövő hetet, mert nem tudom, hogy hány próbafeladat és állásinterjú vár rám. Mindenesetre nagyon izgatott vagyok.
Álláskeresés kezdete: 2021. július 1.
Beküldött önéletrajz: 13 darab.
Elutasítottak 2 cégtől.
Válasz nem érkezett 8 cégtől.
Megoldott próbafeladatok: 3 darab.
Tényleges állásinterjú száma: 1.
Kapcsolatban állok: 2 céggel.
What do you think?
Show comments / Leave a comment